| Videoton B 858 II. | |
|
Gyártó |
Vadásztölténygyár |
|
Származás |
Magyarország |
|
Év |
1959 |
|
Jellemzők |
5+1 csöves készülék középhullám, halászsáv,
rövidhullám vételére, hálózati teleppótlóval kiegészítve.
Hangszínszabályzója a magas hangok vágásával ad mély hangszínt. Telepes
üzemmódban a skálavilágítás nyomógombja a készülék oldalán található. Hátoldalán lemezjátszó
és külső hangszóró
csatlakozóval. Illetve a telepes/hálózati üzemmód közötti váltókapcsoló
is itt van. |
|
Méret |
500x330x210 mm; 10 kg. |
|
Egyéb |
A telepes
Szimfónia a Videoton utolsó és egyben legnagyobb villamos
hálózattól függetlenül működő elektroncsöves készüléke. 1958-tól mindössze 2-3 évig lehetett gyártásban.
A tranzisztor térnyerése folytán egyre több félvezetővel szerelt zseb-
és táskarádió készült. A villamos hálózat lassan minden településre elért.
Néhol azonban nem volt egész napos az ellátottság. Leginkább este volt
elérhető a hálózati áram. Ilyen helyeken jól jött a telepes üzemmód.
Majd este a drága telepek kímélése érdekében át lehetett váltani
adapteres üzemmódra. A telepes csöves készülékeknek azonban nem volt már
hosszú távon létjogosultságuk. Többféle
hullámsáv-kiosztással készültek. Illetve gyártották
hálózati adapter
nélkül is. Szokták Csobánc névvel illetni - mint ahogy a gyári könyvben
is szerepel - viszont az egy másik típus. A
Balaton rádió kávájába kerültek beépítésre
a telepes Szimfónia sasszik B 958 jelzéssel. |








Ezen a hangszórón már valóban megnövelték a mágnes méretét:


|
A rádióban korábban az összes papírházas kondenzátort kicserélték az akkor újnak számító műgyantás Remix NCP-642 típusra. Mindegyiken 1962-es dátum szerepel: |



A DM70-es varázsszem Telefunken gyártmány. Lábai huzalból vannak, azokra forrasztották a vezetékeket:



A teleppótló adapter:

A nagyobbik példány a hálózati trafó. Mellette a kisebb egy fojtótekercs, ami a zavarmentes tápellátást segíti:

|
Balra a sorba kötött tíz kisebb szeléntárcsa az anódfeszültség egyutas egyenirányítója.
Tőle jobbra látható
két nagyobb tárcsa a fűtőfeszültség kétutas egyenirányítója. Végül az
utolsó kettő a fűtőfeszültség stabilizálását szolgálja. |

|
A hálózati adapteres és a telepes változat közötti különbségek
szemléltetése |
|
A kávát is befolyásolta az adapter megléte, amit nagy recés fejű csavarok rögzítenek a fém konzolhoz. A telepes kivitelnél fakittel zárták a furatokat, de az előlapon megmaradtak a csavarok helyei a varázsszem mellett: |

A hálózati/telepes üzemmód váltókapcsolója a sasszin:

|
Az adapteresnek kerek, négytűs csatlakozója van a színes vezetékei végén, míg a telepesen a hagyományos sarus-banándugós megoldást alkalmazták: |


|
A fűtő- és anódfeszültség a hullámváltó gombsorának érintkezőin halad keresztül, ezáltal bármelyik nyomógombbal indítható a rádió. Az adapteresben van egy kisebb kapcsoló is, amit a "Ki" nyomógomb mozgat. Ez lényegében a hálózati főkapcsolója a rádiónak. Az adapter kábelkötegében a 4-5. érintkezőt zárja rövidre és kapcsolja ezzel hálózatra (vagy épp le) a tápegységet. A telepesből ez értelemszerűen hiányzik, ott a mechanika üresen mozog és csak a hullámváltót oldja ki. |

|
A rádiót ez a kábelkorbács köti össze az adapterrel a 8 pólusú loktál csatlakozón keresztül. A jobb képen a telepes rádió látható, ahonnan ez hiányzik. A piros Remix kondenzátor mellől kanyarodna fel. |

|
A két szélső izzó 6,3 V-os és az adaptert használva folyamatosan világítanak. A középső skálaizzó 1,5 V-os és a telepes üzemmódban a rádió oldalán található nyomógombbal működtethető: |

A réz díszek polírozva és fényesítve lettek. Megérte a fáradtságot, mert sokat javít a kicsit kopottas külsőn:

B 858 I. és B 858 II.:

A hálózati adapter adapterből készült adaptere már saját gyártmány a többi telepes rádióm számára: