Gyártó

Vadásztölténygyár

Származás

Magyarország

Év

1958

Jellemzők

4 csöves telepes rádiókészülék hosszú-, közép- és rövidhullám vételére. Rövidhullámon sávnyújtóval, hangszínszabályzóval rendelkezik. Hangszórója 13 cm átmérőjű. Hátoldalon lemezjátszó csatlakoztatható hozzá.
Érzékenység: < 150 μV. Hangfrekvenciás átvitel: 120-7000 Hz. Kimenő teljesítmény: 150 mW. Tápfeszültségek: 1,4 V fűtő- és 90 V anódtelep. Fűtőáram: 175 mA. Anódáram: 17 mA.

Méret

340x250x180 mm; 4 kg.

Egyéb

Az R 545 típus telepes változata 1956-ban jelent meg és 1959-ig volt gyártásban. Az 1950-es években a tranzisztor még nem indult hódító újtára, ezért a telepes készülékek még mind elektroncsővel működtek. Magyarországon a hiányos villamos hálózat és annak lassú kiépítése miatt még az 1960-as évek első felében is voltak olyan települések, ahol vagy nem épült meg vagy csak időszakosan volt biztosított az ellátottság. Tehát létezett igény a hálózattól függetlenül működő rádiókészülékekre. Az évek múlásával egyre több szolgáltatást nyújtó modellek jelentek meg, amik már felvették a versenyt a hálózati társaikkal. A Vadásztölténygyár újonnan becsatlakozva a híradástechnikai iparba már csak néhány típussal tudta gazdagítani ezt az eltűnőben lévő konstrukciót. A Tungsram sem tétlenkedett és a világszínvonalú fejlesztésének az eredménye lett a miniatűr telepes elektroncső-család a második világháborút követően. Az itt szereplő 7 kivezetéses színüveg 1R5T, 1T4T és 1S5T csöveknél az utolsó T betű azt jelöli, hogy ezek az amerikai alaptípusok továbbfejlesztett hazai változatai. A közvetlen fűtésű csövek 1,4 V-os fűtőtelepről működtek eredetileg 50 mA áramfelvétellel. A Tungsram változat viszont 25 mA-el. Ezért ezeket félfűtőáramú csöveknek is nevezik. A készülék oldalán található nyomógomb a skálaizzót működteti. Az 1,5 V-os izzó a fűtésre van kötve, de a telep élettartamának növelése érdekében nem világít állandóan. A 3V4 jelű végerősítő pentóda a Tungsram által nem került módosításra, ezért annak 100 mA maradt a fűtőárama.
A gramofon funkciója érdekes jelenség. Nem tartozik hozzá nyomógomb vagy kapcsoló, mint a többi rádión. A Kádár Géza - Rádió és televízió vevőkészülékek 1956-1957 c. könyv is azt írja, hogy nincs hangszedő csatlakozása. Viszont a hátlapon ott a jelzés és a kiépített banánhüvelyek. Ez a rádió valóban nem rendelkezett ilyen funkcióval viszont a donor készülékben ott volt az árnyékolt kábel. Átépítést követően működik ez a lehetőség is. Ebben az esetben ki kell húzni az antennát a készülékből, hogy a rádiófrekvenciás része néma maradjon és ne zavarja a gramofon jelét.

Négy tápkábele van a készüléknek. Az anódtelephez a 90 V-os és a 0 V-os csatlakozik. A fűtőtelephez a + 1,5 V és - 1,5 V jelzésű. Hogy melyik hova megy, azt alumínium táblák jelölik. A villás sarukat és a fekete cérnát pótolni kellett. A mosást követően visszatértek a pamut színei. Úgy vettem észre, hogy a Videoton telepes rádióin a különböző vezetékek színjelölései egységesek.

Kicsit barbárnak érzem, hogy valaki porcelán villanykapcsolót faragott a rádióba a kontakthibás nyomógomb mellé. Kapott egy másik felújított kávát és a gyári kapcsoló némi tisztítás után köszöni szépen, jól működik: