5+1 elektroncsővel és szelén egyenirányítóval működő középszuper készülék. HH, KH, RH1, RH2, URH (63-74 MHz) vételére alkalmas. Kétállású hangregiszterrel (orchester, solo), ferritantennával, balansz szabályzóval, magas- és mélyhangszín állítóval rendelkezik. A ferritantennát a hátoldalon kell állítani. Sztereó hangfrekvenciás végfokozata  2 db 15x23 cm-es ovális hangszórót hajt meg. Két külső hangfal is csatlakoztatható hozzá.
Érzékenység: HH: 40 μV, KH: 40 μV, RH: 60 μV; URH: 8 μV. A keverőcső rácsáról: 20 μV. A KF erősítőcső rácsáról: 1,1 mV. Hangfrekvenciás érzékenység: 15 mV. Frekvenciaátvitel: 60-14.000 Hz. Szelektivitás: AM-en ±6 kHz,  FM-nél ±60 kHz elhangolásnál mérve, 1 MHz-en 34 dB ill. 69 MHz-en 34 dB. KF zavarérzékenység: KH: 34 dB. Kimenő teljesítmény: 2x2 W. Fogyasztás: 60 W.

A hiányzó hangszóró pótlásában segített: Perneky Sándor.
1966-ban került gyártásba Magyarország legelső sztereó rádiója (csak a végfokozata sztereó). A híres Videoton AR-612 Pacsirta rádión alapul és ezt a típust váltotta le. Éppen ezért szokták Sztereó Pacsirtának is hívni az R 5700-at. 2 db ECL86 trióda-végpentóda kettőscső gondoskodik a két hangszóró megszólaltatásán. A Pacsirta ferritforgató-gombja helyére a balanszszabályzó került. A ferritet a hátoldalon tudjuk állítani. A Pacsirta háromállású hangregiszteréből az orchester és a solo maradt meg (zene; beszéd). Előbbi esetén manuálisan állítható a mély és a magas hangszín. Míg utóbbinál a gyári beállítások érvényesülnek. A módosított nyomógombsoron magnó vagy lemezjátszó erősítését választhatjuk ki. A beépített két hangszóró elég közel van egymáshoz, ezért csak mérsékelten érezhető a sztereó hatás. Ezért célszerűbb két külső hangfalat csatlakoztathatunk hozzá.
A rádió 1969-ig volt gyártásban. Az induló rendszeres sztereó műsorsugárzás és ennek hatására piacra kerülő teljesen sztereó rádiókészülékek (R 4932 és R 5932) nyugdíjazták az ekkor már 10 éves konstrukciót.