|
Jellemzők |
Hi-Fi minőségű sztereo erősítő 4 Ω-os
kimenettel, 2+2 db hangfalhoz. Félvezetők száma: 30
db tranzisztor, 5 db Si-dióda és 4 db Ge-dióda. Integrált áramkört nem
tartalmaz. Tuner, két magnó, mozgó mágneses
lemezjátszó csatlakoztatható hozzá. Továbbá van egy AUX bemenete is. Az előlapon fejhallgató aljzat van.
Balansz, magas- és mélyhangszín szabályzó és hangerő potméter található
az előlapon. A kapcsolókkal a fiziológiai hangerőszabályzást,
mono-sztereó átkapcsolást, magas- és mélyvágó szűrőt lehet kapcsolni. A "Mute"
kapcsoló 20 dB-el csökkenti az adott
hangerőt. A "Dubbing" kapcsolóval két magnó között lehetséges a
szalagról szalagra történő másolás. A "Monitor" kapcsolóval pedig a
felvételi együtthalgatás valósítható meg.
Teljesítmény sávszélesség: 30-35.000 Hz.
Harmonikus torzítás: 0,1 %. Frekvenciaátvitel: Phono:
30-15.000 Hz ±1,5 dB;
Tuner: 10-50.000 Hz ±2 dB; Aux: 10-50.000 Hz ±2 dB; Magnó: 10-50.000 Hz
±2 dB. Hangszínszabályozás: 100 Hz-en
±8 dB; 10 kHz-en ±8 dB.
Bemenetek: Phono: 2,5 mV
±0,5 mV; Tuner: 150 mV
±30 mV; Aux: 150 mV ±30 mV;
Magnó: 150 mV ±30 mV. Magnetofon kimenet: 30 mV ±6 mV.
Kimenő
teljesítmény (THD: 0,5%): szinuszos: 2x75 W; zenei: 2x150 W. Teljesítményfelvétel: max.
560 W. |
|
Egyéb |
Az erősítő Sony-Wega 3000 A HiFi néven is létezett
RCA csatlakozós bemenetekkel és rugós hangfalkábel-csatlakozókkal.
Továbbá ismert Toyo Music Air MAP-5800 típusként is. Mindkét esetben
tartozott a toronyrendszerhez lemezjátszó, magnódeck és tuner.
Valószínűleg a japán tervezésű és gyártású készüléket valamelyik német
konzumelektronikát is árusító kereskedőhálózat értékesítette saját
"Studio" névvel anno. Kapcsolói, potméterei Alps gyártmányok.
A készülék vagy másfél évtizedet várt a javításra. Hibásként került
hozzám valamikor a kétezres években. Külföldről behozott végfok hibás
példány volt. Szétszedve hánykolódott éveken át. Sokáig az átépítésen meg a teljes bontáson gondolkoztam.
Aztán másképp döntöttem. Mivel semmit nem tudtam róla,
ezért alapos javításon esett át 2020-ban. Először a tápegységet néztem végig.
Majd végfokok nélkül üresen bekapcsoltam és lemértem, hogy hol és milyen
feszültségek vannak. +/- 45V a
tápfeszültsége a végfokoknak. A végfok modulok következtek. Minden
félvezetőt és kondenzátort kiforrasztva lemértem. A félvezetőkből alig
maradt használható. Ezért helyettesítést kerestem hozzá. Az eredeti 2S
típusú japán tranzisztorokat a Sanyo gyártotta. Mindenképp szerettem
volna megmaradni a TO3 tokozású végtranzisztoroknál, amik eredetileg
2SB697 és 2SD733 típusok voltak. Helyettük OnSemi gyártmányú MJ15003G és
MJ15004G lett beépítve. A kisebbek legtöbbjéhez volt másik megfelelő 2S
fajta. A meghajtó tranzisztorok párba lettek válogatva. A
teljesítmény-tranzisztorok viszont nem. Sima multiméterrel nem lehet
őket rendesen kimérni erősítési tényezőre. Komolyabb méréshez nincs sem
anyagi lehetőségem, sem eszközparkom. Az ellenállásokat szintén
ellenőriztem, mindkét modulon ugyanazt az 1-1 darabot kellett cserélnem, mert
megnyúltak.
Bekapcsolás előtt egy 60W-os hagyományos izzót forrasztottam a hálózati
primer körbe sorosan. Ez áramkorlátozó és indikátor szerepet tölt be. Ha
zárlat vagy egyéb baj miatt megnő az áramfelvétel, az izzó világítani
kezd. Ha nincs baj, akkor a bekapcsolást követő felvillanás után csak
parázslik. Látványos mégis hasznos funkció. A végfok modulon van egy kis
trimmer potméter. Ez a nyugalmi áram beállítására szolgál. Hogy ne
legyen meglepetés bekapcsolásnál, célszerű a legnagyobb értékre
állítani. Minden funkciót semleges állásba kapcsolva, hangerőt teljesen
levéve, bemenő jel nélkül előbb az egyik majd a másik végfokot bekötve
indítottam az erősítőt. Szerencsére nem volt gond. Tápfeszültség stb.
mérések és kis üres járás után beállítottam a nyugalmi áramot. Ezt a
végtranzisztor emitter ellenállásán mért feszültségből Ohm-törvénye
segítségével átszámolva 35-40 mA-re állítottam.
Jelgenerátor segítségével 150 mV nagyságú szinusz jelet adtam az erősítő
bemenetére 50 Hz, majd 1 kHz, végül 10 kHz frekvenciával, amit
oszcilloszkóppal figyeltem a hangszóró csatlakozókon. Először kicsi majd
nagy hangerő-állásban lemérve őket a nyugalmi áram állító trimmer
potméter segítségével akkora nyugalmi áram állítandó, aminél még nem
jelenik meg a keresztezési torzítás. Ha megjelenik, akkor nullátmenetnél
válla lesz a szinuszgörbének a szkópon. Figyelni kell, mert a trimmer nagyon
érzékeny, kis elfordulás is nagy nyugalmiáram-változást jelenthet. Nálam
nem jelent meg a torzítás, dokumentáció hiányában megmaradtam a fenti
beállításnál.
Jöhetett a rendes járatás zenével! Pár alkalom után megadta magát a
koppanásgátló relé. A burkolata amúgy is hiányzott, gondolom korábban
már piszkálta valaki. Kicseréltem, de ilyen lábkiosztású relé már nincs,
ezért kicsit vezetékezni kellett az újat.
Majd megpúposodott egy kis szűrőelkó az input-modulon. Korábban valaki nem megfelelő
feszültségértékűt tett bele a gyári helyére. Ezt szintén cseréltem. Még később egy
szűrőelkó elfolyt a tápegységben, ami a végfok egyik tápfeszültségénél
volt. Ezt párban cseréltem. Az elején ellenőrzésként kiforrasztva két
műszerrel is ellenőriztem és mindent rendben találtam.
Feltűnt, hogy nem
valami fickósak a kivezérlés jelzők. Stabilan ragaszkodtak a nulla
értékhez, amin még Deborah de Luca sem tudott segíteni. Sokáig kerestem mi a hiba, mire
rájöttem, hogy maga a műszer a rossz. Mindkettőnek szorult a tengelye.
Lazítottam rajtuk és az állórészen is próbáltam görbíteni. Utána a
mutatóra fújva majdnem végig kilendültek. A szereléshez jó nagy türelem
és figyelem kell, mert mindene rendkívül kicsi, apró és sérülékeny. A
műszer mögött található a skálavilágítás szofita izzói. Az egyik izzónak el volt
oxidálódva a beforrasztott kivezetése és a szerelésnél elpattant. Ezeket párban cseréltem, hogy ne
legyen színbeli eltérés.
A kezdeti problémák után stabilan működik az erősítő. A
vagány külsejével önmagában is megállja a helyét, bár apróbb karcok
vannak már rajta. Komolyabb műszerezettség hiányában szakirányú
méréseket nem tudok rajta elvégezni, így csak annyit mondhatok: örülök,
hogy a felújítás mellett döntöttem.
2026-ban újabb javításon esett át. A hibajelenség a folyamatos pattogás,
sercegés volt a jobb felén. Anno meghagytam azokat a félvezetőket, amik műszerrel mérve jónak mutatkoztak (amatőr
hiba rossz végfok javításakor). A bal felében cseréltem egy
kondenzátort, a jobbnál benne maradt.
Ebből következik, hogy a két végfokot nem egyforma mértékben javítottam. Ennek az erősítése is gyengébb volt, tehát a balansz potméter sem
középen állt. A megbízhatóbb végeredmény érdekében minden régi
félvezetőt kicseréltem. A kritikus elkót, ami a jel útjában van,
szintén száműztem. Ezzel két teljesen egyforma modul lett. Egyforma
erősítéssel, zajtalan működéssel.
A tápegységben tönkre ment az Y2 típusú Rifa gyártmányú zavarszűrő
kondenzátor. |
