Egy szénmikrofon története

A honlap történetében egyedülálló módon szeretnék bemutatni egy nagyon régi mikrofont. Elsőre semmi különös nincs benne. Csak egy alkatrésze egy öreg telefonnak. Ám valójában még egy ilyen egyszerű szerkezet is nagyon sokat tudna mesélni. Kezdjük az alapokkal.

Mi is ez a szénmikrofon?

Egy grafitból formált béléstest van benne, amit grafitszemcsékkel töltöttek fel. A grafitszemcsés töltetet vékony grafitlap zárja le. Majd az egészet réz burkolat fogja össze. Az eredeti tölcsér már nincs meg. Eredetileg  préselt papírból készült illetve az erősen igénybevett helyekre szánt mikrofonokon feketére festett bádogból. Utóbbit két részből sajtolták össze. A későbbi időkben a pótolt tölcsér ebonitból volt.

Grafitlap

Feltöltve...

...üresen

A kiszedett béléstest

A tölcsér által felerősített hanghullámok megrezegtették a grafitszemeket. Így azok összessége hol sűrűsödik, hol ritkul. A mozgás hatására változik az ellenállása. Ha ezen a váltakozó ellenálláson egyenáramot vezetünk át, váltakozó áramot kapunk. A változó hangfrekvenciás áram képezte a felhívott telefon hallgatójában a hangrezgéseket. Helyi telepes készülékek voltak, Local Battery, vagy röviden LB ezen készülékek gyűjtőneve. A mikrofonnak  a tápellátást 2 db Lechlanché elem vagy később Dura (szárazelem) biztosította. Ezek 2x1,45 V feszültséget adtak le. A csengetléshez a telefon oldalán található induktor megtekerésével lehetett váltóáramot előállítani. A telefon további működésére nem térek ki, most csak a mikrofonról van szó.

A két kivezetés. Az egyik a házzal van összeköttetésben...

... a másik a burkolattól elszigetelve a béléstesttel.

Műanyag szigetelések.

A mikrofon Emile Berliner szabadalma, amelyet eladott Bell-nek. A miki neve Berliner-féle mikrofon. Ezt a típust gyártotta Egger és Társa a századfordulón Budapesten. Később belőlük vált ki a Tungsram, de ez egy másik történet. Több telefongyártó is beépítette készülékébe ezt a gyártmányt, Telefongyár Rt./ Budapest, Terta Rt. / Szeged, stb.

A mikrofon Pécsbányáról való. A bányában használták őket. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) telepített kurblis telefonokat, oldalukon akasztós hallgatóval. A telefonhálózat 1892-ben jött létre. Vélhetően a Telefongyár Rt. gyártmányai voltak használatban. A készülék doboza fából volt. A mikrofon az előlapon helyezkedett el. A tölcsér bakelitből volt. Akkoriban még nem hódította meg a műanyagipar a különféle termékeivel a világot. Az 1950-es években a pécsbányatelepi András aknai aknaszállító gépházban még üzemeltek ezek a telefonok.

Terta telefon mikrofonnal, tölcsérrel. Forrás: www.telefonmuzeum.hu

A papám apukája 40 évig gépész és szállítógépész volt a bányánál a II. világháború végéig, a DGT-nél, illetve később annak jogutódjainál dolgozott. A papám az 1950-es években kapta ezt a leselejtezett mikrofont. Mivel Gépiparista korában nagyon érdeklődött az elektronika és az elektronikus berendezések iránt. A mikrofont egyenáramról hajtva rádióerősítőhöz kapcsolta. A papám tanúja volt, ahogy a bányánál az apja egy ilyen telefonnal szólt le a aknaszállítógéptől a csatlósnak egy mélyszintre.

A szolgálati idő lejárta után a múló évtizedek sora alatt végig biztonságban volt egy fiók mélyén. Majd onnan előkerülve a gyűjteménybe került a családi ereklye. Mely lassan 100 évvel a háta mögött még mindig képes gondolatokat ébreszteni és megmozgatni az emberek fantáziáját. Pedig csak egy mikrofon a szénbányászat hőskorából.…