Hajdu 770.5 Energomat Thermal
 

Vannak gyerekkori élmények, amelyek az érzékszervekre hatva kitörölhetetlenül beivódtak az ember tudatába és bármikor képesek vagyunk felidézni azokat. Ilyen például a nagyi hókiflijének az íze, az Opel Kadett GSi matchbox utánozhatatlan lágy rugózása és gördülése, az Ikarus 280 harmonikaajtajának szusszanása vagy a Hajdu mosógép indulásakor a programkapcsoló cicergő-zizegő hangja. Az idő múlásával egyre több már csak emlék csupán, ezért nem volt kérdés, hogy 30 év aktív szolgálat után a mosógépünk bekerül a Halhatatlanok Csarnokába.
 

A Hajdu eredetileg AEG licenc alapján kezdte gyártani az automata mosógépeit 1977-ben. Számtalan típus és alváltozat jelent meg az évek során. Az itt bemutatott Hajdu Energomat Thermal 1987-ben készült. A szüleim házassági ajándéknak egy külföldön élő rokontól belga frankot kaptak. Mivel nagyjából egy paritáson ment a forinttal, ezért ebből vették a mosógépet. A vételár 3-4 havi fizetésnek megfelelő összeg volt. Többféle színkombinációban létezett, hogy mindenki megtalálja azt, amelyik a legjobban illik az enteriőrhöz. Nálunk egy ideig a konyhában pihent, majd a fürdőszobában kezdte meg a robotolást. Megvan a programtáblázata, használati útmutatója, jótállási jegye és egy textilkresz, amit anyukám mentett ki egy újságból. Lent az új készülék 1987-ben. Balra tőle a Lampart Gála G 750 tűzhely, de az egy másik történet lesz:
 

Kisebb-nagyobb javítások voltak rajta az évtizedek során, de semmi végzetes nem történt. Egyszer szükség volt egy csapágyazásra és ékszíjcserére a '90-es években. A csapágyak akkor tekinthetőek rossznak, ha a dobot a pereménél fogva függőleges irányba mozgatva nagy a holtjátékuk. Az ékszíj oldalon kevésbé feltűnő, mert lefogja, a másikon viszont jobban érezhető. Nagyjából 2010 körül megadta magát a gyári Evig lúgszivattyúja, nem nyomta ki a vizet és bizony ez a gép akkor is erőnek erejével centrifugál, ha van benne 20 liter víz. A villámárvíz felmosása után jött a ruhák morgolódva kifacsarása és teregetése. A gép ezzel együtt megérett egy újabb csapágyazásra, kerékcserékre. Az egyik fűtőbetét sem volt jó. Tömítések cseréjével, takarítással fel lett újítva kicsit. Nem is volt gond 2017-ig, amikor ismét feladta a szivattyú a harcot. Ez így elég keveset ment, de az utángyártott dolgoktól már nem sokat várhat el az ember. A szétszedésnél derült ki, hogy a sugártörő műanyagja félbetört, tartókonzolja teljesen elrohadt...
 

Bizony, nagy reccs volt! Ilyen alkatrészt már nem lehetett kapni, mosógép nélkül meg nem maradhattam. Hosszas dilemmát követően úgy döntöttem, hogy 30 év szolgálat után nyugdíjazom a gépet. A textilpelenkáimat is mosta hajdanán, ment heti 3-4 alkalommal, ha kellett. Előfordult, hogy magasabb hőfokon a piros ruha nem volt színtartó, így néhány világosabb ruha rózsaszínes árnyalatot kapott a mosás végére. Zsebkendőt tilos volt a zsebekben hagyni, mert atomjaira robbantotta és minden ruhát tisztítgathatott utána az ember a szöszmöszöktől. Új szintre emelte a pénzmosás fogalmát, de az érintett bankjegyek a hiperinfláció áldozataivá váltak.

A Hajdu után majdnem egy évig kölcsön elöltöltős géppel mostam. Kicsit nehéz volt bepakolni, mert ledőlt a szennyes, mint Déva vára. Cserébe látható, ahogyan pörög a ruha, keveredik a mosószer meg az a két pohár víz az alján... Nehezen tudtam kiválasztani az utódot. Számtalan gép használati útmutatóját és programtáblázatát olvastam át oda-vissza, hogy vajon melyik lenne jó. Néztem az árak alakulását, túléltem a Black Friday nevű parasztvakítást és a karácsonyi "leárazások" elől is sikeresen elugrottam. Ezek az árak csak felfelé mentek. Aztán végül rászántam magam az egyik világmárkára és az lett megvéve. Egyszerű, felültöltős, kijelző és felesleges funkciók nélküli.

Megéri manapság egy ilyen öreg masina életben tartása? Röviden: nem. Áramból és vízből is jóval többet kér bármelyik újonnan kapható gépnél. Született néhány cikk ezzel kapcsolatban, amik között van olyan, amelyik alapvető fizikai tulajdonságokkal sincs tisztában. A cikk szerzője csupán elméleti síkon számol a használati útmutatóból kiragadott adatokkal. Márpedig elméleti szakemberből sajnos túlcsordul az országunk. Szerencsére vannak mérési eredményeket tartalmazó írások is, amiből látható, hogy miként teljesít egy öreg Hajdu. Egy bökkenő azonban minden írásban ott van. A megtérülést az olcsón kapható készülékekhez mérik (100.000 Ft alatti kategória), márpedig ez a Hajdu minden volt, csak nem olcsó. Ma is kaphatóak elég drága mosógépek, én is láttam párat. Akár a medián-, akár az átlagbérrel számolva nagyjából 2-3 havi összegről van szó. Ezekkel összevetve a megtérülési idő máris nem 4-6 év, hanem 12-15. Vagyis eddig kéne húznia az újnak, hogy behozza a kisebb fogyasztásból eredő különbözetből az árát a magyar géphez képest. A drágább masina nem azt jelenti, hogy sosem fog elromlani, hanem hogy az alkatrész sem olcsó hozzá. Erről nincs tapasztalatom, de biztos, hogy a drágább is elromlik néha. 5 évente gépet cserélni már csak azért sem okos döntés, mert a régit hulladékként próbálják feldolgozni-újrahasznosítani, az újat pedig nem a Gondos bocsok hordják össze a küszöb elé. Nincs jó megoldás, senki sem akar a patakban mosni. Legyen olcsó és fogyasszon kevesebbet az előzőhöz képest. Ezt akartuk, hát teljesült!

Nézzük mi maradt az öreg masinából! Ez már akkora jószág, hogy kilóg a vászonról. Cserébe szerepel kicsit a pepita padló a balibarna fugával, ha már olyan nagy alapossággal leraktuk anno. A nyitófül jó régen eltörött. Utángyártottnak a mai napig csak fehér kapható.
 

A paláston jól látszik, hogy meddig ért a mettlachi szegély a fürdőszobában és melyik oldala volt a fal felé:
 

Az évtizedek nyomot hagytak a festett alumíniumon. A táblát cseréltem, de a két tekerőgomb megmaradt eredetiben.
 

Fent balra a mosópor rekesze, jobbra az öblítőé. Lent nagy nehezen sikerült a fényképezőgépnek is megpillantania a rozsdamentes acélból készült dob lyukain keresztül  a fűtőbetéteket és a tartókonzolt. Ez a gép ebben az állapotában romlott el és állt le 30 év szolgálat után. Mindenféle külső cicoma vagy felújítás nélkül került bemutatásra. Mindössze belül porszívóztam ki a bemutató előtt és kitakarítottam a fedelet. Amíg használtam, időnként ecettel kevert trisóval indítottam egy töltet nélküli 90 fokos mosást. Ezek az egyszerű szerek nem tudják eltörölni a csodálatos csillogást reklámozó marketing maszlagot, de használatukkal immúnisakká válhatunk ellene. A felső részéről mosás után letörölgettem a megmaradt nedvességet, leengedtem a maradék vizet és mindig nyitva hagytam a fedelét. Továbbá a mosógép nem szennyestartó...
 

A hideg és a meleg víznek a mágnesszelepe. Kivehető szűrőbetét van bennük. Nagy ötlete volt a Hajdunak, hogy meleg vízzel is használható a gép, így elkerülhető a fűtőbetét használata. 60 °C-os víz esetén 30 litert, 80 °C-os víz esetében pedig 25 litert fogyaszt. Az ideális hőmérsékletet a gép automatikusan hideg víz hozzákeverésével állítja elő. Ezt leginkább a távfűtésű lakásokban lehetett kihasználni Az áram árának alakulása azonban elmosta ennek előnyét. Manapság az alternatív módon melegített vízzel (kombi gázkazán, napkollektor stb.) lehetne ezt megoldani, de nem hiszem, hogy van, aki a frissen felrakott napkollektor alatt egy Energomatot hajt. Jobbra a túlfolyó nyílása.
 

Kivehető szűrőbetét a szivattyú előtt. Innen 1-2 dl víz leengedhető mosás után, hogy ne álljon a gépben.
 

Az oldalán a vörös idomok öntöttvasból vannak. A motor hátul, a súlypont alacsonyan, a fedél pedig alumíniumból van. A sportautóknál sincs másképp. Az Energomat Thermal üresen 76 kg, ruhából pedig 4,5 kg mosható vele:

A tervezők biztonsági okokból elektromos fedélreteszeket építettek be, hogy centrifugálás idején ne lehessen kinyitni a fedelet. Ezeken a reteszeken halad át a villanymotor segédfázisa. Az áram hatására a bimetál feltolja a reteszt, ami megakadályozza az üst két oldalán található rugós stift mozgását. A fedél nem nyitható és a bimetál hatására a centrifuga motor lassan pörög fel. Ha már beégnek a reteszek, akkor nem fognak behúzni. Ilyenkor jön az utólagos átkötésük, hogy ki legyenek iktatva és menjen a centrifuga üzemmód. Ebben az esetben a centrifugálás kezdetekor a villanymotor hirtelen indulásától jó nagyot ugrik a gép, odacsapja magát a földhöz. Ha nincs teljesen megpakolva, akkor a helyzet csak fokozódik.
 

A fenti retesz még az eredeti, el van égve. A kék szigetelőszalagos gubanc a két saru volna, ami az érintkezőire menne. Jobbra fent a stift a dob mellett. Lent pedig a retesz működését szemléltetem manuális rásegítéssel, még a csere előtt.
 

A fedél jobb felső sarkában van egy mágnes, a burkolatban pedig egy mágneskapcsoló. Ha kinyitjuk, akkor azonnal leáll a gép. Becsukás után ott folytatja, ahol megállt. Van, aki direkt ezt szereti benne, hogy sosincs az, hogy kimarad egy ruha a mosásból illetve a programok szabadon variálhatóak menet közben is. A műanyag burkolat belseje elég koszos volt, ez alapesetben nem hozzáférhető terület.
 

Ha már a programkapcsolónál járunk, Eaton gyártmányú. Ezeknek sajnos típushibájuk volt a hibás működés, kopás. Olyankor általában megállt egy helyen és azt a ciklust ismételte, amíg manuálisan nem lett kicsit továbbléptetve. De a zárlat sem állt messze tőle. Az enyém az utolsó éveiben néha megállt egy bizonyos helyen még a mosás elején. Kicsit tovább tekerve magától lefutott a program.
 

Balra a léptetőtárcsák, amik menet közben forognak. Ennek van jellegzetes hangja a gép működése közben. Jobbra a két mágnesszelep a sugártörővel, alattuk a túlfolyó gyűjtője és a bal alsó sarokban még az ékszíjtárcsa is látható.
 

A felújításhoz vettem egy Energo Lux donort. Ez a gép 1992-es gyártás, az Energomat az alapja, tartalmazza a nekem kellő alkatrészeket. Eredeti AEG Hanning szivattyú, sugártörő, tartókonzol, fedélreteszek kerültek át az enyémbe.
 

Az eredeti szivattyú 28 liter vizet szállít percenként 130 W teljesítmény felhasználásával. Az utángyártott 20 litert tud 30 W mellett. Vagyis a centrifugálás elkezdésekor még víz van az üstben.
 

Az egyik görgő felújításra szorult, ezt a régi alkatrész készletemből megoldottam. A fém kazettában kilátszik a tengely teteje. Erről le kell venni a biztosító gyűrűt és kihúzható a láb.
 

Régen mintha kapható lett volna a komplett kazetta, de ma már csak a szerelt görgős tengelyt kapni vagy a bátrabbaknak csak a görgőt a szegeccsel. Utóbbi módszerrel volt felújítva a két első bolygókerék. Ez a megoldás olcsóbb, de időigényesebb.
 

Eaton vízszintszabályzó elektronika. A kis gumicsőben levegő van, ami a szivattyú felé fut. Az emelkedő víz összenyomja a levegőt a csőben, ami három mikrokapcsolót mozgat az elektronikában. Egyszeri töltésnél az alacsony vízszint 10 litert, a közepes vízszint 15 litert és a magas vízszint 25 litert jelent.
 

Tungsram hőfokszabályzó modul. Egyszer javítani kellett még nagyon régen, de semmi komoly.
 

A hőfokszabályzóhoz tartozik az üst alján lévő klixon hőszenzor. Jobbra a fűtőbetétek sorakoznak szintén az üst alján, de a másik oldalon, 2x950 W teljesítménnyel.
 

RFT gyártmányú szűrőkondenzátor és a villanymotoron lévő megkopott címke:
 

Összeszerelés után a konnektorba csatlakoztatva elindítottam a jó öreg 2 C-t és a gép ciceregve-zizegve elkezdte léptetni a programkapcsolót, ahogy azt tette már több ezer alkalommal az évtizedek során...
 

A rajzos képek Varga Katalin - Mosó Masa mosodája c. könyvből vannak F. Győrffy Anna rajzaival illusztrálva. Mosó Masának a történetben öccse, Misu segített. Ám, ha hozzájuk is be lett volna vezetve a villany...