Mono erősítő 5 db germánium tranzisztorból felépítve. A bal tekerővel kell bekapcsolni. Ezt egy világító izzó jelzi. A jobb tekerő a hangerő-szabályozásra való. Hátoldalán két darab 5 pólusú DIN foglalat található. Mindkettő ki- és bemenetre egyaránt alkalmas. Teljesítményfelvétel: 22W.

A készülék ajándékként érkezett egy névtelenséget kérő adományozótól.
A kapcsolási rajzát a Kádár Géza: Rádió- és Televízió-vevőkészülékek 1970-71 c. könyv tartalmazza. Most kivételesen én is közzéteszem.
Az erősítő pozitív testelésű. A fém készülékházát az FMV más gépjármű-rádióinál és erősítőinél is alkalmazta (még a felfogató fülek is megvannak). Viszont azokkal ellentétben ez 220V-os hálózati feszültséggel üzemel. Rendeltetési helye valószínűleg a jegypénztárakban illetve információs pultokban volt, mint átbeszélő. Germánium tranzisztorokat tartalmaz. Látható, hogy az ellenütemű végfokozatban lévő tranzisztorok a rajztól eltérőek. ASZ 1017 volt bennük eredetileg. De mivel már nem működtek, ezért kicseréltem őket. ASZ 17 került bele. A hálózati egyenirányításra is tranzisztorokat alkalmaztak diódaként. Szintén ASZ 1017 típussal. A germánium félvezető nagyon érzékeny jószág. Még álltában is elromolhat a teljesen új alkatrész. Legfőbb ellensége a hőmérséklet. Ezért még a forrasztásával is óvatosan kell bánni. A teljesítmény erősítésről nem  beszélve...
A kis erősítő további furcsasága a DIN csatlakozó szabványtól eltérő fordított bekötés. Éppen ezért kellett hozzá készíteni egy egyedi kábelt, hogy használható legyen. A rajzon látszik egy kapcsoló, aminek a segítségével megvalósítható a hangjel adás-vétele. A nagyon minimális jelet egyedül a VT tuner tudja szolgáltatni a változtatható jelkimenetén (0-500mV). Hangszórónak bármely hangfal megteszi. Teljesítményre néhány Watt leadására képes.