Kardántengely felújítás

(avagy légy kreatív és izzítsd a gázégőt)
 

Bevezető: a Lada hagyományos elrendezéséből adódóan (orrmotor, hátsókerék meghajtás) a motor fordulatát a karosszéria alatt futó kardántengely viszi át a hátsó kerekekre. A hátsó kerék fel-le és előre-hátra irányuló mozgást végez, így nem lehet fix tengellyel átvinni az erőt. A váltó végén lévő gumis szerkezetű Hardy-tárcsánál kezdődik a kardán, egy helyen a kasztnihoz van erősítve csapágyazással majd így halad a differenciálműig. A kardántengely több darabból áll, csuklópontokkal, csapágyazással. Mint minden dolog a világon, ezek sem örökéletű dolgok...
 

A lényeg: a kocsit a kölcsönlétből két kardánnal hoztam haza, egy volt fent, egy meg a csomagtartóban... Hogy miért van ez és melyik a gyári, az a múlt homályába vész. Amiért ez a cikk íródott, az azért van, mert zúgott a kardán. Néha jobban előjött (50-60 körül) máskor meg nem sok jelét mutatta. Nekem feltűnt néha, de különösebb figyelmet nem kapott. Mondjuk másnak sem tűnt fel. Egy Ladás mondta, hogy zúg, miután mentünk vele. Na, azóta készülök a nagy felújításra. A téli/tavaszi pihenőben úgyse megy az autó sehová, van idő szétkapni.

A kardánozást a pótkardánnal kezdtem egy ismerős garázsában. Ezen gyakoroltuk, hogy majd élesben is jól menjen. Néhány döbbenetes dolgot is találtunk a "betegen", de erről képsort a cikk végére teszek be.
Ami kell hozzá:
- közepes méretű satu
- kalapács
- csavarhúzó
- zéger-gyűrű fogó
- 27-es nagy dugókulcs
- 11, 13 villáskulcs
- pár ócska csapágy különböző méretben - ezekből célszerszámok lesznek (jó ha az ember nem dobja ki a Simson felújításakor kitermelt rossz csapágyakat)
- gázégő (kicsi és nagy is jó, mi konkrétan disznóperzselőt használtunk)

és jó, ha gyárt az ember némi jégkockát a hűtőben. Ezen felül sok zsír, 4 db új 8 mm-es önzáró anya, 2 db új kardánkereszt és egy kardáncsapágy.
 

A leszerelés menete a következő: Emeljük fel az autót / másszunk a szerelőaknába / bakoljuk fel az egyik oldalát két helyen. Szedjük le 13-as kulcs segítségével a kardán biztonsági tartóját. Majd a kézifék huzalfeszítőjét oldjuk le. Itt ki kell akasztani a feszítőrugót és lecsavarni a szabályzó és ellenanyát. A kardánt a differenciálműhöz rögzítő négy csavart 13-as kulccsal szedhetjük ki. Én még a diffit is összejelöltem a kardánnal. Majd célszerű a kardáncsapágy kereszttartóján lévő két kisebb csavart kihajtani, így később nem fog minket akadályozni a fémlap a kivételnél. Utána csavarjuk ki a Hardy-tárcsán lévő kis zárócsavart. A könyv nem írja, de célszerű lelazítani a kipufogórendszert a váltóhoz rögzítő csavart, így nem fog annyira a kardán beakadni a hangtompító dobba. Végül már csak a kereszttartó két nagy anyacsavar fogja a tengelyt. Hátrafelé húzva a kardán bordás vége kijön a Hardyból és kis ügyeskedés után már ki is bújt a tengely a kocsi alól.
 

Miután előkészültünk a műtétre a műhelyben, jelöljük össze a kardántengely összetevőit. Az első tengelyt a hátsóval, a villákat a tengelyekhez. Ez azért kell, mert a tengelyt a gyárban kiegyensúlyozták. Fémlapok lettek a kellő helyekre hegesztve. Ha 180°-al elforgatva kerül vissza az egyik tengely az eredetihez képest, akkor rázni fog. A nagy igyekezetben a zégereket is feljelöltük, de erre nincs szükség, mert az új keresztek mellé jár 4 db új zéger-gyűrű. Mint látható ez a tengely is volt már javítva. Sárga festékkel jelölték meg a tengelyeket. A keresztek is cserések lettek. Szétkapás előtt fújjunk be mindent WD-40-el, ez kenést ad az alkatrészeknek és feloldja a koszt, rozsdát. A szétszedést (a hátsó kis darabbal kezdtük) a zégerek kiemelésével kezdjük. Majd satuba fogva egy ócska csapágy gyűrűjével és megfelelően nagy anyacsavarral átsajtoljuk az egyik irányba a keresztet. Ha kijött, akkor már csak szét kell forgatni a két tengelyt, mert a préselt csésze is kijött annyira, hogy a kereszt kifordítható. Ugyanezt a műveletet elvégezzük még egyszer csak 90°-al odébb... Ja, és a másik kereszttel is. Utána 3 darabra jön szét a tengely.
 

Amikor kijött a kereszt, húzzuk le a csészéket, így láthatóvá válik a 4 tengelye. Jobban megnézve ezen a tűgörgők berágódását lehet látni. A kardánkereszt 4 vége végül is csapágyként működik, amiben tűgörgők vannak. Mielőtt berakjuk az új keresztet, drótkefével és ronggyal takarítsuk le a kardánvillákat. Kosz, zsír és alvázvédő van rajta. A furatokat is alaposan töröljük ki, polírpapírral finomíthatunk is rajta. A furatot kenjük ki zsírral majd az új kereszt csészéjét vegyük le és kenjük körbe. Utána helyezzük a furatba. Kézzel is kellő mértékig be lehet tolni, de rá lehet segíteni a kalapács nyelével való ütögetéssel. Most az új kereszt szemben lévő csészéjét szedjük le, kenjük le zsírral körben, a furatot is. Most a csészék nélküli keresztet helyezzük a helyére a villába. Majd a lekent csésze is mehet a helyére. Addig kocogtassuk a csészét, amíg a kereszt már biztosan a helyén van, nem esik ki. Utána lehet alátámasztani a villát és a megfelelő átmérőjű dugókulccsal és kalapáccsal helyére ütögethetjük a csészéket. Finoman csináljuk, csak addig kell eljutni, hogy az új zéger betehető legyen a vájatba. Ha bepattintottuk, akkor a másik oldalnál ugyanígy járunk el. A zéger betétele után kézzel nézzük meg finoman jár-e a kereszt. Nem megengedhető a szorulás stb. Pontosan vannak gyártva, nem fog tengelyirányban lötyögni. Ha kész, akkor jöhet a kereszt másik fele ugyanezzel a módszerrel. Ügyeljünk a tengelyek összejelölésére!
 

Most, hogy egy már bent van, lehet vidulni. Utána ugyanis már meg kell kapaszkodni a satupadba és a kalapács nyelébe. Jön a kardáncsapágy cseréje. Látható, hogy a rugalmas gumiágy már nem éppen fittségéről híres. Berepedezett, elszakadt. Nem képes feladatát teljesen ellátni. Cseréjét ki kell érdemelni. A feladatok teljesítése után mindig egy kicsit közelebb kerül hozzá az ember. Az első a villa közepén lévő anyacsavar levétele. Látható, hogy egy bevágás van a tengelyen, amire rámegy. Ebbe a tengelybe van beütve a csavar pereme, így még véletlenül sem tud lecsavarodni magától. Ezt ki kell egyengetni. Majd satuba fogjuk a villát, de nem húzzuk meg nagyon, mert csak az elforgást akarjuk megakadályozni. Jöhet a 27-es dugókulcs. Kis erőlködés után lejön. Nem vészes, első feladat teljesítve.
 

A villa leszedése nem lesz egyszerű. Aki itt azt az ötletet dobná fel, hogy egy nagy kalapáccsal a villa közepén lévő tengelyvégre párszor rágyalázna, az rossz úton jár. Kell kalapács, később. A lényeg, hogy a villát alulról megtámasztjuk két szögvassal (L-vas) a satupadra meg fűrészbakra vagy fűrészbakokra. Ekkor a kardán a levegőben lóg a villán ülve, ami a szögvasakon van. A tengelyt ütve szét is esik a két darab. DE! Ehhez kell a gázégő! A gáztűzhelyt nem ajánlom, mert az egyéb vegyszerek meg a kardáncsapágy gumipereme rendesen fog majd bűzleni. Kesztyű is szükséges hozzá. (Még mielőtt nekilátunk a műveletnek, valami éles eszközzel karcoljuk össze a villát a tengellyel, az égetés során minden el fog feketedni.) Szóval a gázégővel felmelegítjük a kardánvillát. Akkor jó a hőfok, ha ráköpve serceg. Itt jön a jegelés! A jeget a tengely végére nyomjuk, de csak a tengelyre! A villára nem juthat a jégből vagy annak vizéből, mert elrontja a tervet. A lényege a módszernek az, hogy az anyagok eltérő hőtágulása miatt a villa a tengelyről könnyebben lejön. Így nem kell szanaszét verni mindent kalapáccsal. A tengely vége és a villa bordázott, ezért nem forognak el egymáson menet közben, és jobban is illeszkednek. Ha érzésre jól behűtöttük a tengelyt, gyorsan rátesszük a szögvasas állványra, alumíniumlapot teszünk a tengely végére, rá egy megfelelő méretű keményfát és azt határozottan ütjük. Szépen szét fog jönni. A módszerrel megóvjuk a tengely menetes végét. Amíg meleg a csapágy is, ugyanilyen módszerrel leszedjük. Most már minden feladat teljesítve, a nehezén túlvagyunk.
 

Mindent alaposan takarítsunk le drótkefével, ronggyal. Ügyeljünk, hogy a villán lévő összejelölést ne tüntessük el. Polírpapírral kicsit megcsiszolhatjuk a bordás felületeket. Az új csapágyat zsírozzuk le, a tengelyt is. Majd tegyük fel az egyik fém alátétet a tengelyre, utána jöhet a csapágy. Erre jöhet pár selejtes csapágy, ami kellően felfekszik a kardáncsapágyra, majd kalapáccsal a helyére ütögethetjük. Ügyeljünk arra, ha már kezd kilógni a tengely menetes vége, akkor tegyünk még rá csapágyat, nehogy elüssük a menetet. Ha úgy látszik, hogy a helyére került, akkor jön a villa. Tegyük a feltett csapágyra a másik alátétlemezt. Még az éles helyzet előtt győződjünk meg arról, hogy is kell rámennie a villának a tengelyre. Forgassuk úgy a tengelyt, hogy látszódjon a jel. A villát pedig azon az oldalon fogjuk meg fogóval, amelyiket megjelöltük korábban. Így a forró villát csak rá kell tenni a tengelyre. A tengelyt kenjük meg zsírral. Ismét beizzítjuk a gázégőt. Rendesen felhevítjük a villát. Ha már jó, akkor gyorsan rátesszük a tengelyre, ügyelve a jelekre. Majd a rossz csapágyakat alátétnek használva helyére ütjük a villát. Akkor jó, ha a záróanyát rátéve ugyanannyira rámegy, mint amikor levettük.
 

Most már összerakhatjuk a két tengelyt. A fent említett kardánkereszt berakós módszerrel. Ha kicsit szorul, miután összeraktuk, akkor meg kell ütögetni kicsit kalapáccsal a villákat. De csak kicsit! Így csökken a feszültség az alkatrészek közt. Az egyik kereszt, amit vettem normál formájú, zsírzószemes. A másik is, de valami idétlen konstrukciójú ez a zsírzószem. Ha beteszem, akkor azonnal szétveri az első kardánfordulat. Ha nem teszem rá, akkor meg bemegy a por, kosz. Megoldás, ha az egyik rossz kardánkereszt zsírzócsonkját leszedjük és feltesszük az ilyenre. Elég kicsi ahhoz, hogy a kardánvillák közt megbújjon, és a kosz se megy be. Ha nem ilyen használt keresztek voltak a kocsin, akkor.... meg kell nézni mit is veszünk a boltban. Jól megnézve a dobozon látszik, hogy milyen kereszt van benne.
 

A kardánt a leszedéssel ellenkező módon kell visszarakni. Ügyeljünk, hogy a kézifékhuzal a kardán alatt legyen és ne fölötte. A kéziféket utána be kell állítani. A próbaút során már nem jelentkezett a zúgás. Sikerült megjavítani a kardántengelyt.

Most pár szót a cikk elején megemlített pótkardánról. A hátsó keresztet kézzel is alig lehetett mozgatni. Miután szétszedtük, látszott, hogy mi a baj. A kereszt egyik csonkján hatalmas berágódások láthatóak, más színű is a zsír (?) benne. A tűgörgők közül egy hiányzik, nem is forognak, mert a szmötyi annyira megfogta az egészet. Nem kis hangja lehet egy ilyennek menet közben... A keresztek másfajták, mint amik a kocsiról lejöttek. Nagy a válluk, ezért nem lehet teljesen kitolni a csészéket kivételkor, mert a kereszt felül a villa belső peremére. Egy csavarhúzó és kalapács segítségével vissza kell ütni azt a csészét, amelyik irányból kitoltuk a keresztet. Ha kellően visszaütöttük, akkor lehet kibújtatni a keresztet. Ez a művelet több időbe kerül. Mivel ezen gyakoroltuk be a mozzanatokat, minden ment vissza, ahonnan kijött.
 

Forrás: VAZ 2107 típusú személygépkocsik javítási kézikönyve